A múlt heti esemény szakmai résztvevői Győri Gyula, a CPI Facility Management Kft. Facility Management Directora, Ercsey Tamás az energo hungary kft. ügyvezetője, Tóth Nelli létesítmény energetikai szakmérnök, az MN6 Energiaügynökség ügyvezetője és Remete Tibor, a Super Channel stratégiai és kreatív igazgatója voltak. A szakemberek először arról mondták el a véleményüket, hogy mi vezetett a mostani energiaválságig.
Az alaphelyzet az, hogy már nem áll rendelkezésre az olcsó fosszilis energia, amelynek használatára 20 éve ez az iparág berendezkedett. Az energiaköltség már nem egy elhanyagolt sorocska a cégek Excel tábláiban, hanem egy jól látható tétel, amelyet tovább vastagít, hogy ma már ára van a károsanyag kibocsátásnak is. És bár sokan indultak el a zöld energiák és alternatív megoldások irányába, ezzel még óvatosan kell tervezni, mert jelenleg ennek az útnak még mindenki az elején jár. A felszólalók egyetértettek abban, hogy ami az energiapiacon elérhető és megfizethető lesz, az az észszerűen felhasznált és optimálisan beszerzett energia. Vagyis a korszerű technológiával és optimális üzemeltetéssel elérhető energiahatékonysággal lehet tényleges megtakarítást elérni. Ehhez pedig szükség van mind a tulajdonos, mind a bérlő közös szándékára.
Az alkalmazkodás és felkészültség fontos a jelenlegi világhelyzetben
Az tisztán látszik, hogy a következő fél évben olcsó energia nem áll majd rendelkezésre, ezért előkerültek a fiókok mélyéről azok a tanulmányok, amik az energiahatékonyság növelésének lehetőségéről, a gáz és fosszilis energiák felhasználásának visszaszorításáról készültek az elmúlt 8-10 évben. Csakhogy, ahol ezt nem stratégiaként kezeltékcsak egy lehetséges forgatókönyvként, ott jelentős sokként élik meg a mostani válságot.
A CPI-nál már jó ideje nem a szükséges energiabeszerzésekről szólnak döntések, hanem hosszútávú energiastratégiáról folynak az egyeztetések, hogy történjen bármi a piacon, arra a cég mindig a legjobb reakciót tudja adni. Győri Gyula ezt azzal támasztotta alá, hogy bejelentette, 2024-ben már az összes épületünk az egységes energiastratégia keretrendszere szerint fog működni. Fontos kiemelni, hogy a CPI hatékony energiastratégiájának köszönhetően, meglévő bérlőik a hazai átlaghoz képest versenyképesebb üzemeltetési költségekkel számolhatnak. Emellett a társaság arra törekszik, hogy a portfóliójába nemrég bekerült, a múltban Immofinanz által tulajdonolt épületeket is átvizsgálják és belátható időn belül kedvezőbb üzemeltetési megoldásokat vezessen be.
Nemcsak energiakrízis, de bizalmi válság is van
Ilyenkor pedig elengedhetetlen, hogy a partnerek között folyamatos és transzparens párbeszéd folyjék. Ha ezt az ingatlantulajdonos és -üzemeltető közötti, régóta fennálló együtt gondolkodás alapozza meg, mint a CPI esetében, akkor abból a bérlők és a társadalom egésze is profitálhat. Mert például, ha üzemeltető és bérlő asztalhoz ül, majd közösen úgy dönt, hogy 2-3 fokkal csökkenti a hőmérsékletet a házban, akkor – bármilyen ambivalensnek is hangzik, de – a jelenlegi helyzetben a kisebb fogyasztással segíti a hazai gazdaságot. A társadalmi és környezeti érték pedig a közeljövőben legalább olyan fontos valuta lesz, mint a dollár vagy az euro.
Az ellátásbiztonság és az optimum ár a két legfontosabb szempont most
„Ha több éves távlatokban gondolkozunk, akkor át lehet látni az energiaválságon.” Ehhez a CPI szakmai stábja naponta többször vizsgálja az áramtőzsdei adatokat és előre köt le forrásokat. „Ha látjuk, hogy február tájékán jöhet egy pánikhangulat, akkor mi előre bebiztosítjuk magunkat arra az időszakra, és megvédjük a bérlőinket a sokkhatásoktól” – árulta el Győri Gyula.
Tóth Nelli szerint 25 Celsius-fokot tartani egy irodában nemcsak az energiahatékonyság miatt, de az munkavállalók proaktivitása és munkahatékonysága szempontjából sem ideális. Amit a pár fok hőcsökkentéssel meg tudunk spórolunk, az lehet, hogy a hőenergia költségünkben nem lesz egy jelentős megtakarítás, de ha azt nézzük, hogy ettől a munkatársaink közérzete és a ház széndioxid kibocsátása is csökken, akkor összességében már jelentős, amit az optimalizálás irányába léptünk. Ehhez mindenekelőtt meg kéne szűntetni legalább azokat a gyakorlatokat, amikor egylégterű irodákban egyszerre megy a hűtés és a fűtés. Ennél rosszabb megoldás nincs. És itt elég lenne a párbeszéd is.
Legyen nyíltabb és átláthatóbb a párbeszéd! kommunikáció
Adjunk egy példát. A Gateway a CPI egyik energiahatékony irodaháza, annak ellenére, hogy 15 éves épületről van szó. Több szakmai díj is bizonyítja, hogy másfél évtizedesen is felveszi a versenyt egyéb, fiatalabb zöld házakkal. Ahhoz, hogy a ház optimális használata meglegyen és további innovációt vigyünk véghez, csak kollektívan lehet elindítani, tehát szükséges az üzemeltető/tulajdonos és a bérlők összefogása. Az ilyen esetek megoldásában is segíthet a most indult fórum, amely megoldás lehet arra is, hogy a tulajdonosok és bérlők között ne az email maradjon az elsődleges kommunikációs platform. Ezek a levelezési listák egy-két címet tartalmaznak bérlőnként, így gyakran a tájékoztatás nem lesz teljes körű, hiszen az már kollektív felelősség kérdése, hogy az információ vagy a küldő párbeszédindító szándéka eljut-e minden érintetthez.
A felelősség közös, mert az energiát közösen használjuk fel
Míg száz éve minden nap a következő pár nap jó levegőjét rontottuk csak el, addig ma egy nap alatt több száz évét teszünk tönkre az életvitelünkkel, vagyis el kell kezdeni beszélni a közös felelősségről az energiafelhasználásban. De a dolog nem reménytelen, mert ahogy ma már senki sem dohányzik közösségi térben, talán egy napon ezt a fajta gondolkodást is magunkévá tudjuk tenni. A tudatébresztés mindenesetre elindult a CPI részéről, és a bérlők felől is érkeznek hírek bíztató kezdeményezésekről – például áramtakarékossági házi versenyről, amelynek hasznát a munkatársak kapják meg. De egy épületen belül közösen meghozott home office rendszerrel is jelentősen csökkenthetők a működési költségek.
Ilyen szintű felhasználói döntések meghozatalához persze ki kell lépni a komfortzónából, de abban a kerekasztal beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy ha egy épületet közösen használunk, akkor a céljainknak is közösnek kell lenniük.
