A CPI jelentős ingatlanportfóliója miatt számos tapasztalattal és jelentős szakértelemmel rendelkezik az épületüzemeltetés területén is. Győri Gyulával, a CPI Hungary Facility Management igazgatójával most a járvány elleni felkészülésről beszélgettünk az irodaházakban, illetve szót ejtettünk arról is, hogy milyen intézkedéseket érdemes szakmai alapon meghozni.
A COVID-19 miatt szinte az egyik pillanatról a másikra az épületekben dolgozók vagy az oda érkező ügyfelek száma drasztikusan visszaesett. Hogyan érinti a vírus a házak üzemeltetését?
Természetesen a járvány érinti a mi irodaházainkat, bevásárlóközpontjainkat is, és mivel nem egészségügyi intézményekről beszélünk, ezért külön javaslatokat adunk és szabályokat hozunk az épületek közös területein való mozgásra és tartózkodásra a bérlőink számára. A higiénia állapotok fokozott felügyelete, fenntartása, a felületek fertőtlenítése és a légállapotok beállítása az ajánlásoknak megfelelően szinte már alapüzemeltetési feladatnak látszik ebben a különleges helyzetben. Fontosnak tartjuk, hogy a bérlőink számára folyamatosan jelezzük: mit tervezünk bevezetni, illetve igény esetén segítünk is azokban a lépésekben, illetve üzemeltetési eljárásokban, amik ebben a helyzetben az irodahasználókat érintik.
Sokan talán úgy képzelik el, hogy kitört a járvány, és szinte azonnal kiürültek az irodaházak. De hogyan zajlott az üzemeltetés a valóságban az elmúlt időszakban?
A rémhírekkel ellentétben ezek az épületek nem elhagyott irodaházak, amelyek bejárati ajtaján lakatok lógnak, hanem ugyanolyan komfortszintet biztosító épületek, amelyeken az előírt üzemeltetési feladatokat, illetve a COVID-19 által megkövetelt biztonsági intézkedéseket végrehajtjuk. Folyamatosan ellenőrizzük az épület minden rendszerét, az épületek ugyanúgy működnek, nem álltak le, igaz, a bérlői jelenlét és aktivitás jelentősen csökkent, viszont nagyon sok berendezés működésére ez nincs is kihatással, ami csökkent, az értelemszerűen a bérlői dedikált energiafelhasználás.
Hogyan készül fel a CPI a bérlők visszatérésére, hiszen a vállalat jelentős épületállománnyal rendelkezik Magyarországon?
A vállalaton belül munkacsoportot hoztunk létre, hogy épületeink komfortja és használhatósága érdekében be tudjuk vezetni az új eljárásokat, amelyek segítségével a járvány okozta problémákat kezelni tudjuk. Vizsgáljuk, hogy miképpen tudjuk a megfelelő légállapotokat és higiéniai feltételeket a gépészeti rendszerünkbe integrálni, illetve azt magasabb szintre emelni. Emellett elemezzük, hogy az épületünkben való közlekedést, távolságtartást hogyan tudjuk megreformálni. A munkacsoport kutatja a rövid- és hosszútávú intézkedések és eljárásrendek lehetséges módozatait, hogy az épületeinkben a bérlőinkhez legjobban illeszkedő megoldásokat tudjuk alkalmazni a jövőben.
Nem utolsó szempont az sem, hogy a felmerült problémákat megfelelő tudományos háttérrel tudjuk megvizsgálni – kiszűrve a vélt és alaptalan félelmeket –, így bérlőink és saját magunk számára is megfelelő szakmai alapot tudunk létrehozni. Nyilván az olyan eljárásrendeket, amelyek túlzónak hatnak, de felhasználói szinten a legnagyobb megnyugvást okozzák, nem zárjuk ki, viszont szakmai alapot ezek sem nélkülözhetnek.
Konkrétan hogyan kommunikálnak a bérlőikkel, milyen preventív magatartás ajánlott a dolgozók számára?
Egyes higiéniai intézkedéseket már februárban bevezettünk, de folyamatosan dolgozunk azon, hogy épületeink használata a helyzethez mérten kielégítő legyen, illetve a meghozott szabályokkal az alapfunkció ne sérüljön. Tájékoztatjuk a bérlőket az előírásokról (pl. maszk, távolságtartás), így folyamatos az információközlés mailben és az épületeken kihelyezett figyelemfelhívó, illetve az eljárásrendet tartalmazó táblákkal, továbbá kijelzőinken kisfilmek formájában mutatjuk be az irodaház használatát.
Felmerült a kérdés az elmúlt hetekben, hogy a sokáig nem használt vízvezetékekben kórokozók jelenhetnek meg. Tehát kell-e tartani a legionella vírustól? Hol és hogyan fordulhat elő egyáltalán ez a vírus?
A legionella veszély nem csak most mutatkozott meg, ezért erre már több éve kialakult eljárásrend van. A jelenlegi helyzet nyilván ezt egy kicsit előtérbe helyezi, azonban a saját magunk által kialakított eljárásrendek és kockázatelemzések megadják az alapot arra, hogy ezeket a veszélyeket működésünk során kizárjuk. Mint említettem, épületeinken nincs lakat, ugyanolyan rendben működnek, illetve az ilyen veszélyforrásokat okozó vízvételi helyeket, pangó helyeket eddig is napi szinten kezeltük, ezután sem történik másként.
Milyen tapasztalatokkal gazdagodik egy épületüzemeltető a járvány kapcsán?
Az biztos, hogy a járványveszély kihat a jövő üzemeltetési stratégiáira és szinte az épülettel kapcsolatos minden mozzanatra. A jövőben másképpen fogunk gondolni a beléptetésre, az érintésmentes szolgáltatásokra és a használati eszközökre. Ráadásul ez nem csupán technikai kihívás, hanem költségoldalról is más szemléletet követel meg tőlünk majd a jövőben.
