Melyek voltak a legfontosabb FM-megoldások a pandémia időszakában és ezek a speciális módszerek hogyan váltak be?
A covid idején alapvetően a higiéniai intézkedéseket (fertőtlenítés, takarítás, hulladékkezelés), az épületekben való közlekedést és a megfelelő távolságtartás feltételeit kellett megteremteni az ajánlásoknak megfelelően. A legnagyobb kihívást a megfelelő légállapotok és higiéniai feltételek gépészeti rendszerünkbe való integrálása jelentette. Emellett sok kérdés merült fel a bérlőink részéről a legionella baktériumok miatt, mivel a pangó víz veszélyforrás is lehet. De nálunk nem jelentett problémát, mert ezt már előzőleg is kiemelten kezeltük a ritkán használt vételi pontokon.
A koronavírus járvány alatt bevezetett új megoldások közül melyek maradnak velünk végleg, melyek épülhetnek be hosszú távon is az üzemeltetésbe?
Az érintésmentes közlekedést és a mellékhelyiségek kontaktmentes használatát említhetem, illetve a szellősebb terek is már alapvető igénynek számítanak. A technológiák tekintetében még nem jósolható meg nagy biztonsággal, hogy melyek lesznek a normál működés részei, de az egyértelmű, hogy a járvány hatására hatalmas fejlődés indult meg a beléptetési rendszerben, illetve a higiéniai megoldásokban.
Az biztos, hogy egyrészt új fejlesztésnél vagy nagyobb ráncfelvarrásnál ezek a szempontok szinte már alapnak számítanak, másrészt a versenyképesség fenntartása miatt a bérbeadó nem maradhat le a konkurenciától. Emellett láthatóan a bérlői tájékozottság is fejlődik és előnyben részesítik az egyszerű, praktikus megoldásokat a higiénia területén.
Melyek azok a módszerek, amelyek alapvetően a járvány hatására kerültek előtérbe, és normális körülmények között nem annyira lényegesek?
Azokat a berendezéseket, amelyek járvány idején megnyugtató biztonságot jelentettek (hosszabb szellőztetési üzemidő, szellőztetés volumenének növelése, illetve a levilágítók használata az elszívóban, illetve a befúvóágban), nem biztos, hogy „békeidőben” is mindenképpen használnunk kell, mert a megnövekedett energiaigény és a hosszabb üzemidőből származó élettartam csökkenés a költségoptimumot kedvezőtlenül befolyásolja. A covid intézkedések miatt egy költségtöbblet keletkezik, aminek a megítélése már nem olyan magától értetődő.
Miközben az elmúlt másfél év egyedi intézkedéseket követeltek az üzemeltetőktől, egyre jobban terjednek az okosház koncepciók a CPI épületeiben is. E tekintetben eddig milyen eredményt értek el, és mire számítanak az elkövetkezendő 1-2 évben?
Az „okos” rendszer, pontosabban a tudatos és a racionalizált üzemeltetés jelentősége megnőtt, szeretnénk még több adatot kinyerni az épületeinkből, hogy azokat elemezve még jobban optimalizálhassuk a működést. Egyre több olyan alkalmazás van, ami ezekre az adatokra épül, és utat nyit az újabb ötletek és alkalmazások felé. Sok lehetőséget látunk még a beléptetésben és az épületműködést egyszerűen leíró, elemző, mindenki számára megérthető vizualizációban; energetika és berendezés analitika szempontjából pedig lassan elengedhetetlen a teljes digitalizáció.
Az evolúcióhoz hasonlóan az életképes értéket képviselő megoldások maradnak, fejlődnek, átalakulnak és beépülnek a mindennapjainkba. Ezek leegyszerűsítve időt és energiát takarítanak meg a felhasználó számára, viszont egy bizonyos komfort szintet is beállítanak, ami további igényeket generál. Végezetül említsük meg, hogy gyakran elfeledkezünk arról: e rendszerek használatára és bevezetésére edukációs folyamatokat kell létrehozni, hogy a bérlők is tudatosan kihasználhassák az új lehetőségeket.
