A nyitott párbeszéd jegyében a CPI elindított egy beszélgetés-sorozatot bérlőivel. A legutóbbi, május 31-én tartott eseményen meghívott vendégek aktuális és időszerű témákat feszegettek egy kerekasztalbeszélgetésen. Budai Henrietta, a CPI fenntarthatósági menedzsere, Ercsey Tamás, az energo hungary kft. ügyvezetője és Győri Gyula, a CPI Facility Management igazgatója a többi között az energiaválság hatásairól, annak orvoslására kigondolt megoldásokról fejtette ki véleményét.
A CPI-os beszélgetőpartnerek a korábbi, decemberi rendezvényen ígéretet tettek, hogy az Immofinanz-cal történt akvizíció nyomán tájékoztatni fogják az új bérlőket, milyen lépéseket sikerült megtenni a kezelt épületek energiahatékonyságának fejlesztésében, és hogyan tudja csökkenteni a CPI az üzemeltetés költségeit. Ezekre a kérdésekre is érkeztek válaszok a kerekasztal mellől.
Ercsey Tamás első megszólalóként elmondta, még mindig benne vagyunk a tavaly kezdődött energiakrízisben, hiszen az energia ára még mindig számottevően magasabb a megszokottnál. Az elmúlt fél évben azért csökkent a nyomás, a gázár féléves időtávot nézve csaknem a felére csökkent, ám az energiaválság mögött álló geopolitikai tényezők – az orosz-ukrán háború – nem változtak. Jön ugyan földgáz az ukrán hálózaton és a Török Áramlaton keresztül, ám a recessziós hatás így is érvényesül a régiónkban.
Elhangzott: a CPI-t azért nem érte váratlanul az energiaválság, mert rendelkezik energiastratégiával, amelynek kidolgozását kétéves előkészítés előzte meg.
Fontos látni, hogy napi, havi, negyedéves árakat látunk csak előre, s ezek dinamikusan változnak, csatlakozott az előtte szólóhoz Győri Gyula. Jelenleg eltérő árazással szembesül, aki napi áron szerződött az energiára, és aki éves szerződést kötött. A CPI-nak az volt a célja, hogy ha a piacon lemegy az energia ára, a vállalat is tudja csökkenteni a bérlők költségeit. Ez megvalósulni látszik: a cég energiastratégiája lehetővé tette a gyors reagálást a piaci folyamatokra. Ha csökken az energia ára, azt a CPI bérlői is szinte azonnal érzékelik. A jelenlegi árcsökkenési hullám nyomán októberben újabb áresésre számít a CPI. Kiemelendő, hogy a cég ingatlanportfoliójának 60 százaléka rugalmasan tud reagálni a piaci folyamatokra.
A vállalat a stratégiája mentén megpróbált lekötni egy nagyobb gázmennyiséget, amikor alacsonyan volt a gázár, s ennek birtokában kiszámíthatóbb áron tud majd szerződést kötni bérlőivel idén ősztől legalább egyéves időtartamra.
Érkeznek a hőszivattyúk
Győri Gyula megjegyezte, a költséghatékonyság jegyében két épületnél is elindult az átállás a hőszivattyús fűtési rendszerre. A tervezéssel, a gép beszerzésével végeztek, zajlik a kivitelezés. Hozzátette, a távhő árában is csökkenést várnak az év során. Az ingatlanok energetikai fejlesztése és a gyenge tél is hozzájárult, hogy bizonyos épületeknél 30 százalékos energiamegtakarítást sikerült elérni éves szinten.
Ercsey Tamás szélesebb látószögre váltva arról beszélt, hogy a jelenlegi piaci folyamatok alapján a tavaszi-nyári-őszi időszakhoz képest másfél-kétszer drágább lesz az energia télen. Ezért értékelődött fel nagyon az a stratégia, amely az energiabeszerzés diverzifikációjáról szól. A CPI esetében ez azt jelenti, hogy a távhőrendszer mellett hőszivattyúk segítségével is tud energiát hasznosítani az épületeiben, ami bölcs döntés. Ugyanígy jó irány lehet a tetőkön elhelyezett naperőműpark.
Győri Gyula közbe is vetette, hogy ennek szellemében szerelték fel a Campona tetejére a naperőművet, és emiatt kezdődött el a hőszivattyúk beszerelése. „Visszük tovább ezt a folyamatot. Ha drága a gáz, tudjuk használni a hőszivattyúkat, ha lemegy az ára, átállunk a gázra. Hosszú távon egyre kevesebbet szeretnénk gázzal fűteni, mert magas a károsanyag-kibocsátása” – tette hozzá.
Mint ismert, a CPI tavaly egy óriási akvizíciós manőver részeként többségi tulajdonossá vált az Immofinanz ingatlankezelő vállalatban. Az újonnan megszerzett épületeket műszaki, üzemeltetési oldalról is átvizsgálják, és átnézik a fejlesztési lehetőségeket. A szerződések típusa szerint itt ugyan kimagasló a rezsiár, de felvették a kapcsolatot az energiakereskedő partnerrel, és egyeztettek, hogyan lehetne javítani a megállapodáson. 2023-ra még nem várható nagy változás, 2024-re azonban bérlői szempontból ez lehet az egyik legversenyképesebb portfolió. 2024 első vagy második negyedévétől már ők is érzékelni fogják az árcsökkenést.
Mennyit számít a fenntarthatósági szempont?
Ercsey Tamás a beszélgetés során átfogó képet adott a megújuló energiák hazai hasznosításáról. Kifejtette, a felhasznált energia 25-30 százalékát importáljuk Magyarországon, ez kimagasló arány az EU-n belül, nagy az ország energiakitettsége. Napenergia terén hatalmas termelési növekedés „van a csőben”, amely a paksi kapacitás sokszorosa. Ám látni kell, hogy egy atomerőmű folyamatosan termel, időjárástól függetlenül stabil ellátást biztosít, a megújulók, vagyis a nap- és a szélenergia viszont változó mértékben termelődik. Ráadásul Magyarországon uniós léptékben is kiemelkedőan drágának számít megújuló projektekbe, például naperőműpark létesítésébe beruházni. Ez összefügg a hazai energiahálózat adottságával is.
Mindettől függetlenül a rendezvényen kézfeltartás alapján kiderült, hogy a CPI bérlőinél rendkívül fontos a fenntarthatósági faktor, akkor is, ha nagy a költsége.
Ám ahogy Budai Henrietta megfogalmazta, a fenntarthatóság kérdése nem csupán jogi, vagy morális, hanem számottevő módon anyagi kérdés is. Uniós elvárás a klímasemlegesség, ismertek a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére meghatározott célkitűzések 2030-ig és 2050-ig. Viszont a cégek számára látható gazdasági érdek a zöld stratégia, és az ehhez való ragaszkodás, de nem csupán számukra. A korábbi évtizedekhez képest ma a munkavállalóknál elsöprően fontos szempont, hogy a cég, ahová hívják őket, fenntarthatóan működik-e, törekszik-e a klímasemlegességre.
Elhangzott az is, hogy a CPI nyitott a klímasemlegességet támogató bérlői igényekre akkor is, ha a bérlő anyacégének fenntarthatósági célkitűzései mozgatják a hazai igényt. A cél a win-win helyzet elérése.
Továbbá szó esett a zöld bérleti szerződésről is, a CPI ilyen típusú megállapodásokat is köt bérlőivel. Ez egy fenntarthatósági keretmegállapodás, amelyben olyan zöld célok szerepelnek, amelyeket a CPI és a bérlő közösen határoznak meg. A szerződésben a felek a környezetre gyakorolt negatív hatások mérséklését tűzik ki közös erővel. A bérlő ez alapján ellenőrzi saját energiahasználatát, vízfogyasztását, hulladékgazdálkodását, támogatja a környezetbarát takarítószerek használatát – összesen nyolc területen figyel a fenntarthatóságra. A CPI pedig környezetvédelmi javaslatokkal segíti ezt a folyamatot.
